
Fény: SZÁTVÁRI CSABA
Ügyelő: LIEGNER ZSOLT

Báró Guarin és Gróf Bernart: Nagy Tamás
Vilmos: Orbán Zsolt
Ágnes: Nagy Anikó
Ermesen: Gál Ágnes
Monet: Péter Attila Zsolt
Abadessa: Gál Ágnes
Vilmos: Orbán Zsolt
Seremonda: Nagy Anikó
Klozet nővér: Nagy Tamás
Rajmon: Nagy Tamás
Lovag: Péter Attila Zsolt
Kormi: Nagy Anikó
Rendező: Sramó Gábor m.v.
Díszlet, jelmez: Bodor Judit
Zeneszerző: Bogárdi Aliz m.v.
Ügyelő: Liegner Zsolt
Szerelem Miért választunk középkori témát egy mai előadáshoz? Mert az örök és minden korok embereit érdeklő kérdések itt koncentrálódnak, és így vagy úgy válaszokat is találunk a kérdésekre.
A középkorban a szerelem mindkét regisztere működik – ma a „romantikus” sorozatok csak a testtelen szerelmet hirdetik, ám a korunkban ájtatosnak hitt középkorban a szerzők az égi szerelem mellett azonos súllyal foglalkoztak a szerelem nemiségtől áthatott, vaskos oldalával – az égi szerelem verseit megíró szerzők megírták trágár műveiket is. Harmonikusabb mentális viszonyokat tükröz, ha nem hallgatjuk el a jelenség másik oldalát.
Túlvilág
Minden ember hívő, még ma is, akár bevallja, akár nem – az ateizmus is hit. Viszont a középkorban még senki nem szégyellte a hitét (ellenkezőleg, az volt életveszélyes, ha mást hirdetett). Korunk kultúrájában a halál szégyen, kínos, kerülendő téma. A középkor embere számára természetes volt a halálra gondolni akkor is, amikor a legjobban futott a szekér, így elkerülhette a hazugságot, elsősorban azt, hogy önmagának hazudjon, szembesült a múlandósággal, önnön testének jelentéktelenségével. Így könnyebb feladni önhittségünket, könnyebb másokon segíteni, belső békében élni.
Szerelem és túlvilág. Ez a két dolog máig mindenkit érdekel; hát mutassuk meg, hogy régen hogy gondolták, hogy éreztek, mutassunk olyan történeteket, amelyben életöröm és vaskos erotika felesel féltékenységgel és képmutatással, önfeláldozás és tisztaság ölelkezik elvakultsággal és bosszúval, ahol bátorság néz szembe indulattal és intrikával, mutassuk meg, ami még most is itt van a lelkünkben, csak jelenlegi civilizációnk igyekszik elfedni saját magunk elől is. Ha látjuk, akkor tudjuk uralni.
Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

Az előadás építőelemei közismert mondókák valamint játszadozás hangokkal, mozgással és ritmusokkal. Két jó barát közös játéka: bújócska, fogócska, kukucska egy „baba időszámítás" alatt, mely alvástól-alvásig tart. Az előadás időtartama 20 perc, amelyet követően a kicsik 10 percen át saját maguk is felfedezhetik a díszletet, a hangszereket, játszhatnak a színészekkel. Az előadás szereplői Nagy Anikó és Nagy Tamás, hangoló Bandura Tibor, a díszlettervező és rendező Bandura Emese, a díszletfestő pedig Baráth Csaba Attila.


Bemutató bérletszünetben: 16.02.2020, 11 óra, Iparosotthon
Az Apró néni és a nagyra nőtt Búbánat című előadás rendezője Szabó Attila, látványtervezője Bartal Kiss Rita, zeneszerzője pedig Rozs Tamás. A produkció célközönsége pedig a 4 évnél nagyobb gyermekek és szüleik.
Apró néni apró lakásban él, apró asztalról eszik apró kanalával, apró ágyban alszik apró párnácskáján, és folyton kacarász. Vagy pityereg. De mindkettőt jókedvében. Eteti a pillangókat, itatja az egereket. Néha kiül a háztetőkre, közel hajol a teleholdhoz, és aprókat sóhajtva énekel. Köré gyűlnek olyankor a kóbormacskák. Egyik este, ki tudja, hogy került oda, egy csecsemőt talál apró ágyában. És ez a csecsemő napra nap nőttön nő. És nő. És szomorog. És búbánatoskodik, de annyira, hogy lehetetlen jó kedvre deríteni. Apró néni elhatározza, hogy tenni kell valamit. Tesz is! Vendégeket hív, hogy közös erővel vidítsák fel a nagyra nőtt Búbánatot.
De hogy mifélék azok a vendégek, azt bizony nem árulom el, mert aki kíváncsi, az hamar nézze meg!
Dramaturg, rendező: Szabó Attila
Tervező: Bartal Kiss Rita
Zene: Rozs Tamás
Asszisztens: Bandura Emese
Játsszák: Bandura Tibor, Kófity Annamária, Laczkó Tekla,
Nagy Anikó és Nagy Tamás.
Ajánlott életkor: +4
Szereplők: BANDURA TIBOR, BANDURA EMESE, NAGY ANIKÓ, NAGY TAMÁS
Díszlettervező: SCHNEIDER JANKÓ m.v.
Bábtervező: BARTAL KISS RITA (Blattner Géza díjas) m.v.
Jelmeztervező: BARTAL KISS RITA (Blattner Géza díjas) m.v.
Dramaturg: NAGY VIKTÓRIA ÉVA m.v.
Zeneszerző: CZAPP FERENC m.v.
Rendező: SCHNEIDER JANKÓ m.v.
Fénytechnika: SZÁTVÁRI CSABA
Hangtechnika: FEHÉR RÓBERT
Ügyelő: LIEGNER ZSOLT
Bemutató időpontja: 2017. március 3.
Díjak:
2017 - Nívódíj, legjobb előadás, FuxFeszt, Nagyvárad.
2017 - Pedagógus díj, legjobb előadás, FuxFeszt, Nagyvárad.
2017 - Legjobb előadás díja, Puck Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiválja, Kolozsvár.
2017 - Legjobb női alakítás (megosztva), Nagy Anikó, Puck Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiválja, Kolozsvár.
2017 - Legjobb zene díja Czapp Ferenc, Puck Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiválja, Kolozsvár.
2017 - Legjobb dramaturgia díja, Nagy Viktória Éva és Schneider Jankó, Puck Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiválja, Kolozsvár.
ELŐADÁS ISMERTETŐ:
Ez ám nem közönséges tál és kanál, hanem egész különleges darabok.
Ez azonban csak akkor derül ki, ha a tálban a hozzá tartozó kanállal kavargatni kezdünk.
Amint ezt tesszük, a tál megtelik a legízletesebb és legtáplálóbb levessel, amit csak kívánhatunk.
És mindig tele lesz, akárhány éhes száj eszik is a levesből.
